Harmadik Évad 44. rész

~ 2 héttel később Április 26. ~
.:: Zayn szemszöge ::.

- Még mindig fáj, ami történt, de tudom, hogy talán ezt szeretné Jazzy is. Elvégre miattam nem lehetett gyereke. De ő egy idegen kis lányt befogadott a szívébe és rengeteg szeretettel elhalmozta. Tudom, hogy most sok ember szívében hatalmas űr tátong, amit csak egy színésznő, egy anya, egy lány, egy nő tölthetett be, Ő. Fájó emlék, hogy nem tudtam, tőle rendesen elköszönni, de tudom, hogy meg tudom szépíteni azt amit ő is megakart. Sam életét. Nem pótolhatom Jazz-t. Sem az igazi szüleit, de én nem hagyom el ezt a kislányt. Mert mindketten egy embert szerettünk, de azt nagyon. Jazmine-t. Tudom, hogy itt vannak a kollégái, barátai, a családja. És mind azok, kiknek ő pótolhatatlan. Sajnálom, hogy nem voltam vele mindig tisztességes és őszinte, de ő volt az, akit mindig magam mellett akartam tudni. Bár ez soha nem jött össze. Most a temetésen közösen búcsúzhattunk el tőle. És kísérhetjük utolsó útjára. Ég veled Jazmine, a mi Jazz-ünk. - töröltem meg a szemem a beszéd végén. Odalépet hozzám Tyler és a felesége Anne.
- Most nagyot nőttél a szememben Zayn. De tudod talán ő soha nem mondta ki, de én tudom, hogy mindig szeretett téged. - ölelt meg Tyler.
- Remélem, hogy igazad van, mert én mindig szerettem.
- Nekünk is fáj, ami történt. Mi is nagyon szerettük. - mondta Anne. 
- Tudom. - mondtam. Sam oda jött hozzám.
- Ugye, ő már a menyben vár? - kérdezte meg tőlem.
- Szerintem igen. Tudod, nem volt egy makulátlan, de minden angyalnak idővel megkopik a szárnya. - válaszoltam a hercegnőmnek. Bleake lépett  hozzánk.
- Tudod, te a történet elején már elveszteted a bizalmát, én meg csak a végén, de van ami közös. Mindketten szerettük. - mondta.
- Ebbe ne menjünk bele. - ennyit tudtam mondani a régi barátomnak.
- Ahogy gondolod. De nekem is fáj, mert csak egy egyszeri félre lépés volt. Soha nem bocsájtom meg magamnak, amit tettem, mert mindig szeretem. Tiszta szívből.
- Legyen benned annyi tartás, hogy ne magyarázkodj. - hagytam magára. Sam pedig Zoe-ékhoz ment oda. Nem tudom, hogy akarnak-e látni vagy nem, így én inkább a régi kollégákkal beszélgettem. Ugyanis két héttel ezelőtt lezártam a filmes karrierem. Amikor megtudtam, hogy mi történt vele. 
- Sajnálom, tudom, hogy őt igazán szeretted. - szólt egy ismerős hang, Perrie.
- Köszönöm Perrie. Igen, őt mindig szerettem és öröké szeretni fogom. 
- Tudod, mikor megláttam  és beszélgettél vele, akkor már tudtam, hogy te őt szeretted mind végig. És nem engem. Örömmel töltött el, hogy nem olyan fájdalmas, hogy megcsaltalak. Bár sajnálom, hogy a gyerek miatt, akartál csak elvenni.
- Igen. Elhiszem. Megértem, de ne ma nosztalgiázzunk. Hisz van egy hercegnő, aki rám vár. - néztem az integető Sam felé.
- Őt fogadta örökbe igaz?
- Igen. - mosolyodtam el.
- Most egyedül fogod felnevelni?
- Igen. Nekem nem kell több nő. Nekem csak ő kellett mindig. - mondtam. Régi kollégák és Jazmine barátai részvétet nyilvánítottak nekem. Rendes volt tőlük, de féltem, hogy előbb utóbb elsírom magam.
Louis és Zoe léptek elénk. - Sziasztok! - köszöntem. Közben Perrie elsétált.
- Tudod Zayn, már mindent tudok. Mondanám, hogy utállak, de még sem tudom. De ha összetöröd azt a hitet, amit Jazz táplált beléd, akkor nem kell többet levegőt venned. - mondta Zoe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése